2010. november 27. szombat, 19:59
2010. november 27. szombat, 19:59 | Szerző: Mácsek Tamás (machot)  |  
Sok „újonc” kérdése az, hogy: „Miként függ az Ubuntu a Debiantól, hogy kerülnek át a csomagok az egyik disztribúcióból a másikba” Nekik készített Raphael Hertzog egy rövid kis bejegyzést melyben kérdéseikre választ kaphatnak, hogy miben is függ az Ubuntu a Debiantól.
Honnan érkeznek a csomagok?
A legtöbb csomag Debian fejlesztők által kerül létrehozásra és töltődik fel a nem stabil ágba, az úgynevezett „Debian sid”-be (vagy Debian experimentals). Az új csomagok mielőtt bekerülnének a hivatalos Debian arhivba egy ellenőrzésen futnak át, melyet az „FTP Masters” csapat tagjai végeznek. Ezek a csomagok bekerülnek az „NEW” listába addig amíg ellenőrzésük le nem zajlik. Ezen ellenőrzések a néhány órán át a néhány hónapos intervallumba esnek ( az esetek többségében ez két hét).
Az Ubuntu fejlesztők importálják a Debian csomagokat, viszont vannak saját csomagjaik is. Ezen csomagok mennyisége 7%-ra tehető. Ezen csomagok külsős fejlesztők által lettek fejlesztve és speciálisan az Ubuntu számára lettek fejlesztve nem a Debianéra.
Milyen változtatásokat ejtenek meg az Ubuntunál?
Minden csomag közül mely a Debianból érkezik 17% tartalmaz valamilyen módosítást az Ubuntu fejlesztők részéről. A legtöbb csomag ezek közül az Ubuntu úgynevezett „main” tárolójában kap helyet és aktív támogatást élveznek a Canonical valamint az Ubuntu fejlesztők csapatának részéről. A „universe” nevezetű tároló csomagjai viszont már közelebb állnak a Debian hivatalos csomagjaihoz.
Minden változtatás, melyet az Ubuntu csapat megejt, az UDS (Ubuntu Developer Summit) eseményen kerül megvitatásra, elfogadásra. Olyan célokból mint: jobb felhasználói kinézet biztosítása, rövidebb betöltődés, javítani a platformot a külsős fejlesztők számára, jobb illeszkedést biztosítani a Canonical online szolgáltatásaihoz (Launchpad, Ubuntu One) és í.t.. Más változtatásokat pedig egyszerűen hibajavítás címén ejtenek meg, az Ubuntu felhasználók visszajelzései, bugreportjai alapján.
Fontos megjegyezni ezen a ponton, hogy bár vannak csomagok az Ubuntuban melyekben nem végeztek változtatásokat a Debian csomagokhoz képest, azok viszont így is különböznek a Debian csomagtól. Ez annak tudható be, hogy amikor újracsomagolásra kerülnek ezen csomagok, akkor olyan paraméterekkel, fordító lehetőségekkel történik ez, hogy maximálisan kihasználják az Intel-kompatibilis processzorokat (686-os vagy nagyobb), így csak ezen processzorok lesznek támogatottak. Ezen változtatásokat pedig az újracsomagolásnál a plgbinarymangler nevezetű alkalmazás segítségével oldják meg.
Az Ubuntu kiadási ciklusa
Az Ubuntu kiadások minden hatodik hónapban érkeznek. Viszont Debian más kiadási ciklussal rendelkezik. Hogyan képesek akkor ezt összeegyeztetni az Ubuntu fejlesztők?
Az Ubuntu csomagok importja a Debianból az úgynevezett „Debian unstable” ágából történik, hogy a lehető legfrissebb csomagokat kapják kézhez. Abban az esetben ha az adott csomaghoz már rendelkeznek Ubuntu specifikus változtatásokkal, úgy az beolvasztásra kerül a Debianból érkező friss csomagokba is, ellenkező esetben pedig csak simán áthelyezésre kerül a Debian tárolóból az Ubuntu tárolóba. Ez jól működik, hiszen a Debian unstable neve ellenére elég jól hasznáható. A csomagok ilyetén importja a 2 hónapig tart a hatból, egészen addig amíg meg nem ejtik az úgynevezett „Debian import fagyasztást” (Debian Import Freeze). A fagyasztás megejtése után elég idejük marad a nagyobb hibák javítására.
A harmadik-negyedik hónapban bár még történhetnek importálások a Debiantól, de azok már nem automatikusan, hanem a fejlesztők beavatkozásával történnek. A negyedik hónap végén pedig érkezik az úgynevezett „teljes fagyasztás” (Feature Freeze).
Így most még hátravan további két hónapuk a kiadásig. Ezen idő alatt tovább folynak a hibajavítások és a disztribúció összecsiszolása. Ezen periódus alatt is megeshetnek „al-fagyasztások”. Ezekre több példát is találhatunk, ha megnézzük a következő Ubuntu kiadás, a Natty ütemtervét. A Debian csomagok importja most meg már csak abban az esetben eshet meg, ha a Debian fejlesztők valami kritikus hibát javítanak az adott csomagban.
(Ha hibát észleltek jelezzétek a
Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezd a Javascript használatát, hogy megtekinthesd.
címen)
Módosítás: (2010. november 27. szombat, 20:39)
|
2010. szeptember 25. szombat, 12:07
2010. szeptember 25. szombat, 12:07 | Szerző: Ákos Veres |
Wordpress egy igen fontos blog motorrá nötte ki magát. Az utóbbi években egyre többen használnak Wordpress alapú blogokat, és nem csak személyes blogokra gondolok, hiszen nagy IT oldalak, mint pl. Techcrunch is WP-re váltottak. A Wordpress egyik legnagyobb előnye a sok elérhető kiegészítő.
Íme az a 9, amely szerintem minden Wordpress oldalon telepítve kellene legyen:
(Figyelem: A linkek a kiegészítők fejlesztői oldalára mutatnak, nem pedig a Wordpress.com oldalra. Ha telepíteni szeretnétek ezeket, akkor a Wordpress Dashboard alatt a Plugins - Add new menűpont alatt tudtok rákeresni ezekre, majd telepíteni.)
1. W3 Total Cache
A cache minden oldal számára fontos, nem számít, hogy Wordpress, Joomla vagy Drupal. A kiegészítő nagyon sok elemmel rendelkezik, mely könyebbé teszi munkánkat, és nem lenne elég egy bejegyzés, hogy elmagyarázzam minden mit csinál. Használatával, még alap beállítások mellett is lehet érzékelni az oldal gyorsulását.
2. Akismet
Spam, spam, spam. Fontos távoltartanunk minden nemű spamet a hozzászólások közül. A kiegészítő használatához regisztráció szükséges, viszont manapság minden valamire méltó szolgáltatás regisztrációt igényel, szóval nyugodtan regisztráljunk (másfél év alatt sosem kaptam még tőlűk levelet). Az ingyenes regisztráció itt található.
3. WP-DBManager
Adatbázis szempontból sem hanyagolható az oldalak működése. A WP-DBManager segít minden olyan tevékenységben, amely adatbázishoz kapcsolható: mentés, optimalizálás, javítás, SQL parancsok futtatása.
4. Viper's Video Quicktags
Sokszor osztunk meg videókat, legyen ezek vicces vagy howto videók. A kiegészítő az editor box tetejére pakol pár ikont, amelyek segítségével könnyedén tudunk külöböző oldalakról beszúrni videókat. Támogatott oldalak: Youtube, Dailymotion, Vimeo, Veoh és Blip.tv.
5. Sociable
A közösségi oldalak idejében élünk, így fontos, hogy adjunk lehetőséget olvasóink számára, hogy megtudják osztani a tartalmainkat. A Sociable segít ebben, minden bejegyzés után beszúrnak megosztási hivatkozásokat a legfontosabb közösségi oldalak felé: Facebook, Digg, Sphinn, del.icio.us, Google Bookmarks, identi,ca, twitter, Friend Feed, Stumleupon, stb.
6. All in one SEO pack
A SEO fontos aspektusa egy oldalnak, ha nem a legfontosabb. Ha a kereső oldalak nem látnak bennünket, majdnem olyan, mintha nem is létezne az oldal. Aki jártas a SEO világában, nagyon fontosnak fogja találni eme kiegészítőt. Alap beállításokkal is segíthetjük blogunk láthatóságát a kereső motorok felé.
7. RSS Footer
Sajnos manapság igen sok oldal lopja a bejegyzéseket más blogokról, az elsődleges védekezés, ha alá tudjuk írni tartalmainkat RSS-ben. Az RSS Footerben elhelyezhetjük, hogy az eredeti bejegyzés a mi blogunkról érkezett, vagy akár linkelhetjük twitter, identi.ca, illetve facebook oldalunkat is, ahol bárki kapcsolatba tud velünk lépni.
8. Google Integration Tool
Itt is azt tudom mondani, mint az All in one SEO packnél. Fontos, hogy minél több információt osszunk meg a keresőmotorokkal. Google a legnagyobb, így ha az minél többet tud rólunk, annál jobb. A kiegészítő nem csak erre alkalmas, segít nekünk a Google Analytics szolgáltatását is "belőni", valamint a Google Webmaster Toolshoz is nyújt segítséget, így nem kell a Wordpress alap fájljait módosítanunk.
9. Facebook Like / Tweetmeme Retweet Button
Ismét a közösségi oldalakon a figyelem. Megosztás, megosztás, megosztás. A két plugin remek lehetőséget ad olvasóinknak, hogy a két legnagyobb közösségi hálón osszák meg a tartalmainkat.
A kiegészítők választása természetesen személyre szabott, azért kíváncsiak lennénk, hogy szerintetek melyek azok a kiegészítők, amelyek nem mellőzhetők egy wordpress oldal működtetése során? Várjuk hozzászólásaitokat.
Módosítás: (2010. szeptember 25. szombat, 13:23)
2010. május 11. kedd, 09:20
2010. május 11. kedd, 09:20 | Szerző: Mácsek Tamás (machot) |
Már írtunk a Google új design váltásáról, amely abban merül ki többek közt, hogy bal oldalt egy új, a keresési találatok közötti navigálást elősegítő panel jelent meg. Ezt lehet szeretni is, meg nem szeretni. Az utóbbiak csoportjának szól ez a kis leírás, vagyis hogy hogyan szabadulhatunk meg a helyet foglaló paneltől. Google Chrome
Itt annyi a dolgunk, hogy a beállításoknál felveszünk egy új alapértelmezett keresőt. Például google_panel_nelkul néven. Egyszerűen a Beállitások ablakon az Alapok tabon az Alapértelmezett kereső résznél kattintsunk a Szerkesztés részre, majd pedig adjunk hozzá egy új keresőt google_panel_nelkul néven az alábbi URL-el "http://www.google.com/search?hl=all&q=%s". Ezt állítsuk alapértelmezettre, ezután pedig a címsorból inditott keresések találatainál már nem jelenik meg a panel.
Mozilla Firefox
Itt le kell töltenünk egy "Add to search bar" nevű kis kiegészítőt. Miután ezt megtettük, a FireFoxot pedig újraindítottuk annyi a teendőnk, hogy felmegyünk a http://www.google.com/search?hl=all oldalra, majd a Google kereső beviteli mezején, jobb gombbal kattintva kiválasztjuk a "Felvétel a keresőszolgáltatások közé" menüelemet. Ezekután ellátjuk névvel és máris megjelenik a keresők közt az ablak jobb felső sarkában. Itt akár alapértelmezetté is tehető.
Akik kezdőoldalnak használnák a panelmentes keresőt, azoknak elég csak beállítani a http://www.google.com/search?hl=all URL-t kezdőlapnak.
Módosítás: (2010. május 11. kedd, 10:14)
2010. május 04. kedd, 16:16
2010. május 04. kedd, 16:16 | Szerző: Mácsek Tamás (machot) |
A Red Hat-nál dolgozó Lennart Poettering nemrégiben írt egy hosszú, de annál érdekesebb blogbejegyzést egy új koncepcióról az operációs rendszerek inicalizálási részének megújításáról, azaz a systemd projectről. Ez magában foglalja a klasszikus System V init, a modern launchd (Mac OS X), Service Management Facility (SMF) (Solaris) és UpStart (Ubuntu, Fedora) előnyeit. A projecten jelenleg olyan neves vállalatoknál tevékenykedő fejlesztők dolgoznak együtt mint amilyen a Red Hat, Novell, IBM, Intel és a Nokia.
A systemd olyan linux technológiákkal képes nagyfokú együttműködésre mint: cgroups, AutoFS, D-Bus. Megjelenése nemcsak a inicializálási rendszert érintheti majd, hanem az olyan alrendszereket is mint amilyenek a cron, (x)inetd, gdm, kdm, xdm. Ezzel majd gyorsabb bootolási időt, valamint gyorsabb rendelkezésre állást, nagyobb stabilitást lehet kicsikarni operációs rendszereinkből, hála a logikusabb betöltés elrendezésnek és a nagyfokú parallelizációnak valamint jogosultságkezelésnek.
Alap elképzelései a systemd-nek röviden a következők:
- Ellenőrzés a socketek felett. Sok daemon, amely a rendszer indításakor fut le, együttműködik más daemonokkal, teszi mindezt az úgynevezett unix domain és hálózati socketeken keresztül. A legtöbb daemon-client csak azután képes elindulni miután a daemon-server elindult és létrehozta a csatlakozáshoz szükséges socketet. Ez nyílvánvalóan idővesztességgel járhat sok esetben, mivel a kliensnek addig várnia kell, amíg a szerver el nem indul. Ezért ehelyett a systemd-ben először létre vannak hozva a szükséges socketek, amiután elindulhatnak a daemonok akár tetszőleges sorrendben is. Abban az esetben ha a kliens daemon gyorsabb lenne, ezáltal pedig hamarabb kezdené el használni a socketet mint a szerver daemon, egyszerűen egy átmeneti tárolóba, pufferbe kerülnek a kérelmek, amelyek a szerver elindulása után átadódnak.
- Háttérben való csatolás. Az olyan műveletek mint a mount, fájlrendszerek ellenőrzése és kvóták beállítása sok időt vehetnek el. A systemd a rendszer szempontjából nem annyira fontos fájlrendszereket csak akkor csatolná fel amikor azokra ténylegesen szükség van. Erről a feladatról az AutoFS hivatott gondoskodni. Egy példa lehet erre, hogy sok daemonnak nincs szüksége arra, hogy megvárja amíg egy nagyméretű, titkosított /home partició csatolásra kerül.
- Leszűkíteni a kűlső programhívásokat. Jelenlegi rendszerek betöltésénél rengeteg idő elmegy még a különböző shell scriptek meghívására, amelyek szintén időpocsékolásnak számíthatnak. Például mint Lennart is írja a rendszerén az /etc/init.d scriptek 77-szer hívják meg a grepet, 92-szer az awk-t, 23-szor a cut-ot és 74-szer a sed-et. Lehetséges alternatívaként látja Lennart átirni a kritikus részeket C-re. Lennart szerint a részek átírásának hatására az időtartam redukálásával is ugyanazt az eredményt el lehet majd érni.
- Folyama követés. Rendszerbetöltéskor fontos rész a folyamatok pontos nyomon követése és a nem megfelelő műveletek korrigálása vagy a felhasználók azonnali értesítése erről. Ezenkívül a különböző hibásan induló folyamatok valamint annak forkjainak leállítása. Bár egyszerűnek hangzik, mégsem mindig az. Előfordulhatnak olyan esetek amikor egyes double-fork folyamatok kibújhatnak a szülő folyamat alól, így azok tovább futnak a szülő folyamat leállítása után is. Ezen esetek kezelésére a systemd a cgroups-ot hívja segítségül
- Folyamatok korlátozása. A systemd számos lehetőséget nyújt a különböző folyamatok hatáskörének korlátozására és/vagy csokkentésére.
A systemd alappiléreit az úgynevezett unitok (egységek, modulok) alkotják. Minden modul meghívhat más modulokat, sorbarendezhetőek futásuk szerint.
A unitok tipusuk szerint lehetnek:
- service - egyszerű daemon, olyan műveletekkel mint start, stop, restart, reload
- socket - ez a unit magában foglalja a fájlrendszer valamint Interne socketeket. Jelenleg támogatottak a
AF_INET, AF_INET6, AF_UNIX. Itt is támogatást élvez a FIFO rendezés. Minden egyes socket unit rendelkezik a hozzá tartozó feldolgozó service unittal, amely az első socket vagy FIFO kapcsolódásnál elindul.
- device - az udev linux eszközfában található eszköz
- mount - magában foglal egy csatolási pontot a fájl rendszer hierarchiában
- automount - magában foglal egy auto csatolási pontot a fájlrendszer hierarchiában. Minden automount rendelkezik egy hozzétartozó mount unittal ami meghívódik amint a csatolási pont elérhető
- target - a unitok logikai rendezésében nyújt segítséget, ahelyett, hogy bármit is csinálna egszerően utalásokat (references) tartalmaz más unitokra, menedzselési célokból.
- snapshot - hasonló a target unithoz, annyiban tér el, hogy különböző unitok aktuális állapotát képes lementéni, vagy régebbi állapotukat visszaállítani.
Akiket érdekel a téma, olvassák el a bővebb változatot angolul. Pár bögre kávé erősen javallott.
Módosítás: (2010. május 04. kedd, 19:50)
2009. december 21. hétfő, 06:56
2009. december 21. hétfő, 06:56 | Szerző: Apoth |
Szinte azt mondhatnánk, történelmet írt a T-Mobile G1, avagy HTC Dream néven ismert okostelefon, amely a világon elsőként futtatott Android operációs rendszert. Bár idő közben megjelent társai nála kicsit erősebb hardverrel jelennek meg a piacon, hardveres QWERTY bilentyűzetével mégis a mai napig egyedülálló a Droidfonok között. Nagy kár, hogy kis hazánk egyik mobilszolgáltatója sem vette a szárnyai alá, a neten mégis rengeteg boltot találhatunk, ahol elfogadható áron kínálják a főleg ausztriából származó kártyafüggetlen modelleket. Nekem is egy Osztrák G1 került a birtokomba, amit hónapok óta örömmel használok.
Az Osztrák G1-eken futó Android build nem tartalmaz semmi extrát, és elég lassan érkeznek rá a frissítések. Az 1.6-os frissítést várva elfogyott a türelmem, és elhatároztam, hogy kézzel fogom feltenni a legújabb Androidot. Belefutottam több akadályba, amikre csak nehezen találtam megoldást, de sok szívás után végre szabadon formálhatom a telefonomat. Ha neked is ilyen telefonod van, és elakadtál a rom frissítés közben, kövesd a következő kis leírást, ami talán segíthet a te problémáidon is:
Módosítás: (2009. december 21. hétfő, 10:42)
Bővebben...
|
|